Karbamid

A Karbamid a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület. Színtelen, kristályos vegyület, prizmákban kristályosodik. Vízben és alkoholban jól oldódik. Az emlősök és az ember fehérjeanyagcseréjének végterméke. A szervezetből a vizelettel választódik ki, egy felnőtt ember karbamidürítése körülbelül napi 25-30 g. A karbamid víz hatására nem hidrolizál. Híg savakkal vagy lúgokkal főzve azonban elbomlik ammónia, szén-dioxid és víz keletkezése közben. Wöhlernek sikerült ammónium-cianát hevítésével először karbamidot előállítania, ezzel megdöntötte a vis vitalis elméletet, mely szerint szerves vegyület csak szerves vegyületből képződhet. Ma a karbamidot iparilag szén-dioxidból és ammóniából állítják elő nyomás alatt. Ekkor a kiindulási anyagokból vízkilépés mellett karbamid keletkezik.  A reakció során először ammónium-karbamát jön létre, ami vízvesztéssel karbamiddá alakul. Karbamid keletkezik ciánamid részleges hidrolízisekor (híg kénsav hatására lejátszódó vízfelvételekor) illetve foszgén és ammónia reakciójában is.

A Karbamidot (46,2% nitrogén tartalommal) technikai minőségben, 50 kg-os zsákos kiszerelésben hozzuk forgalomba.

Anyagi tulajdonságok:
CAS-szám: 57-13-6
Kémiai képlet: (NH₂)₂CO
Moláris tömeg: 60,07 g/mol
Megjelenés: szagtalan, fehér színű, szilárd
Sűrűség: 1,33 g/cm³
Olvadáspont: 132,7°C, bomlik
Oldhatóság (vízben):  108 g/100 ml (20°C); 167 g/100 ml (40°C); 251 g/100 ml (60°C); 400 g/100 ml (80°C); 733 g/100 ml (100°C)
Savasság (pK_a): 26,9
Lúgosság (pK_b): 13,82